Átalányadó

Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat az az egyéni vállalkozó választhatja, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg.

Az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kereskedelmi tevékenységből származott átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.

A tevékenységét év közben kezdő, vagy a KATA hatálya alól év közben saját elhatározás alapján kilépő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy ilyen esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

Ugyancsak arányosítani kell a bevételi értékhatárt a tevékenység évközi megszüntetése, a tevékenység szüneteltetése35 vagy a KATA hatálya alá év közben történő bejelentkezés esetén.

Az átalányadó választásakor a fent említett esetekben egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok

– A bevételből 40 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem a bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint.

– A bevételből 80 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 százalék az elismert költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység(ek)et folytat.

– Az adóév egészében kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha nem áfa alany – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti). Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba – annak rovatai szerinti bontásban – egy összegben be kell jegyezni, ugyanis az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik.

Az átalányadózás időszaka alatt az elhatárolt veszteség évenkénti 20-20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Ugyancsak elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást is.

Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számla-, nyugtaadási kötelezettségét.

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie. Az átalányadózó egyéni vállalkozóra az általánostól eltérő járulék szabályok vonatkoznak. Az átalányban megállapított jövedelem után – de legalább a minimálbér illetve garantált bérminimum után – fizeti meg a nyugdíjjárulékot (10%), egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot (8,5%) és a szociális hozzájárulási adót (22%). Kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozó 7.110.- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot és 10% nyugdíjjárulékot fizet az átalányban megállapított jövedelme után.

A személyi jövedelemadó főfoglalkozású és kiegészítő tevékenységű átalányadózó egyéni vállalkozó esetén is az átalányban megállapított jövedelem 15%-a.

Látható, hogy az átalányadózás súlyos adóterhet jelent, ezért egyre kevesebben választják, főleg a kedvező KATA megjelenése óta.