KATA – kisadózók tételes adója

A KATA adózást az alábbi vállalkozások választhatják – az egyéni vállalkozókon kívül (az egyéni vállalkozók menüpontban olvashatnak erről külön) : egyéni cégek, kizárólag magánszemély tagokkal rendelkező betéti társaságok és kizárólag magánszemély tagokkal rendelkező közkereseti társaságok.

A katás vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelenteni. Ez a személy lehet például a Bt tevékenységében személyesen közreműködő beltag.

A katás vállalkozás a főállású kisadózóként bejelentett tagja után havonta 50 ezer Ft vagy emelt összegű 75 ezer Ft, a főállásúnak nem minősülő tagja után (pl.: nyugdíjas) 25 ezer Ft katát kell fizetni.

Naptári évben 12 Millió Ft-ot meghaladó bevétel esetén a 12 Millió Ft feletti rész után 40% adót kell fizetni, de az értékhatár átlépés miatt a vállalkozás a katás státuszát nem veszíti el.

A katás társas vállalkozás által fizetendő adó az alábbi közterheket váltja ki:

1) társasági adó

2) személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás.

A 2) pontban felsorolt adók alól csak a kisadózóként bejelentett tag mentesül. Az alkalmazottak után az általános szabályok szerint meg kell fizetni a közterheket.

Mivel most társas vállalkozásról beszélünk, ne feledkezzünk meg az osztalék kérdéséről sem. Egy példán keresztül szeretném ezt a problémát bemutatni. Tegyük fel, hogy a katás bt beltagja be van jelentve mint kisadózó, a kültag viszont nincs. A példában a két tag 50-50%-os vagyoni hozzájárulással rendelkezik a bt-ben. A 2016-os évben a bt 7 Millió Ft bevételt ér el, amely alapján a 6 Millió Ft osztalékra lennének jogosultak a tagok. Mivel az osztalékra a fő szabály szerint (ettől el lehet térni) a tagok a vagyoni hozzájárulásuk arányában jogosultak, így 3-3 Millió Ft osztalék illetné meg őket. A kisadózóként bejelentett tagnak a 3 Millió Ft osztalék tekintetében nem keletkezik további fizetési kötelezettsége. Viszont a kisadózóként be nem jelentett tagnak az osztalék után 15% személyi jövedelemadót és 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni (figyelemmel a 450 ezer Ft maximumra). Tehát mielőtt osztalékot fizetnek a katás társas vállalkozásban érdemes megfontolni, hogy társasági szerződés módosítással az osztalék fizetési arány mértékét eltérítik a vagyoni hozzájárulásuk alapján fennálló arányoktól.

Nem kell katát fizetni arra a hónapra, amelyben a kisadózóként bejelentett tag táppénzben, gyed, gyes stb részesül, katonai szolgálatot teljesít vagy fogvatartott.

A kisadózó vállalkozásnak az általa kiállított számlára rá kell írni, hogy “KIADÓZÓ”. Ennek elmulasztása mulasztási bírságot vonhat maga után.

Annak ellenére, hogy a katás adózás az egyik legegyszerűbb az adónemek közül, még egy fontos dolgot meg kell említeni. Például egy magánszemély egy kft-ben társas vállalkozó és emellett  tag egy bt-ben is, ahol kisadózóként be van jelentve, akkor a kft-t kell főfoglalkozásnak tekinteni és az ezzel járó közterheket befizetni. A bt-ben pedig nem főfoglalkozású kisadózóként 25 ezer Ft/hó katát kell fizetni.